Paleo almáspite

A családban nálunk mindenkinek van egy-egy specialitása, amiben ő a legjobb. Anyukám a sült húsokban volt verhetetlen, de sütni például nem tudott. Ha süteményre vágytunk gyerekkorunkban, akkor azt magunknak kellett elkészítenünk, így nekünk 7-8 évesen nem okozott nagyobb problémát összedobni egy piskótát, vagy palacsintát sütni (így léptem be én is a süteményesek közé).
Anyukám két húga a süteményekben profi. Az egyikük pogácsában nyerő, a másikuk pedig a pitékben. Amikor összejön a család, akkor mindenki hozza a kis tepsijét, benne a tuti süteményekkel. Idén sem volt ez másképpen, csakhogy én most nem ehettem ezekből :(.
Karácsonykor még keményen ellenálltam a kísértésnek (pedig 1 órán át ültem a kocsiban a frissen sült pogácsákkal körülvéve, míg kiértünk a bátyámékhoz Verőcére), de Szilveszterre elfogyott a lendület, így nekiálltam paleo almáspite recepteket keresni. A pogácsák eddig sajnos sosem ízlettek, így azokkal már nem kísérletezem, de az almáspite a párom kedvence is, így bőszen támogatta a keresésemet.
A választásom végül Alexandra receptjére esett, igaz némi módosításokkal, mivel én nem szeretem a mazsolát.
A tészta nekem nagyon puha lett, ezért nem tudtam a tetejére tenni, így mandulával szórtam meg (kevesebb szőlőolaj is elég lesz legközelebb).
A mazsola hiánya miatt viszont picit több xilit mehetett volna bele (erre is már csak utólag jöttem rá, hogy hát az is édesített volna rajta kicsit).
Ezektől eltekintve a sütemény nagyon finom lett, még a 82 éves apukámnak is ízlett, így pillanatok alatt elfogyott. Átment a vizsgán, felkerült a "megtartjuk" listánkra :)