2013. január 1., kedd

Paleo zöldségkrémleves

A lencse sajnos nem paleo, de ettől függetlenül 1-jére természetesen készült lencse is. Általában főzeléket szoktam, de a párom most levesre vágyott, tehát az készült. Hatalmas önuralommal csak néhány kanállal ettem belőle (az anyagi jólétemet ugye mégsem veszélyeztethetem J). A maradék zöldségekből pedig találomra összeütöttem egy zöldségkrémlevest, ami szerintem egészen finom lett.


Az elkészítése borzasztóan egyszerű, tápláló, és költséghatékony is. Sokan panaszkodnak rá, hogy a paleo életmód nagyon drága az alapanyagok miatt. Ez részben igaz is, hisz alapvetően húst-hússal eszünk, a gabonát magokkal helyettesítjük (ami valóban jóval húzósabb tétel mint a gabona őrlemények), viszont táplálóbbak is az ételek. Én azt vettem észre magamon, ha normálisan (és naponta 5x) étkezem, akkor tényleg elkerülhető a vércukorszint ingadozása, és az adagok is jobban kontrollálhatók. Mivel nincsenek nagy hullámok, így az "úgy ennék vmit" étkezések is kimaradnak, így összességében nem sokkal drágább mint a korábbi étrendem. Az ilyen tápláló levesek pedig bőven megteszik vacsorának, de még ebédre is egy kiadósabb reggelit követően (pl. rántotta). Én egyébként ennek az étrendnek köszönhetően jöttem rá, hogy a krémlevesek mennyire gyorsak, és egyszerűek. És még sűríteni sem kell őket semmivel, mert szépen homogének lesznek, csak kevesebb víz kell bele. Levesbetét se mindig kell, persze a pirított szalonna nálam szinte mindig nyerő J.

És akkor a recept, ha valakinek esetleg kedve támadna hozzá.
Zöldségek vegyesen (nekem most ezek maradtak meg) - 1db nagyobb karalábé, 2 db sárgarépa, 1 db fehérrépa. Ezeket nagyobb kockára vágjuk, és feltesszük vízzel főni (ha sűrűbbre szeretnénk akkor annyit ami épp ellepi, ha hígabbra akkor kicsit többet), adhatunk hozzá esetleg egy leveskockát is (én a DM-ben kapható Almatura termékeket szeretem, mert ezek só és glutén mentesek, és mi az ízüket is szeretjük).
Ha már kezd puhulni a zöldség akkor botmixerrel összeturmixoljuk, adunk hozzá 2-3 evőkanál (kb. 1 dl) mandulatejszínt, és összeforraljuk vele. Sózni én már csak a legvégén szoktam az ételeket, mert így kevesebb kell bele. És a borsot is ekkor szoktam hozzáadni (általában fehéret). Találtam még otthon egy kis szalonnát, ezt megpirítottam és rádobtam. Így kiadósabb, de aprított mandulát is tehetünk rá (pirítva is), úgy egy kicsit talán édesebb (a répa és a mandulatejszín miatt). Nekem ugye szalonnával ízlik legjobban J.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése