A bozóki erőd (Pevnosť Bzovík)

A várból kijövet a gesztenyés úton tértünk vissza a főútra, és jobbra fordulva folytattuk utunkat Bozók felé. Mivel csak 50-60 km/h az átlagsebesség, így hiába van közel (kb. 43 km), időben ez további ¾ órát jelentett még. És persze egy benőtt szakasz végén egy rendőrautó várt bennünket, aki egy láthatatlan tábla alapján 20 €-ra büntetett, mert 50 helyett 65-tel mentünk. Háát, igazunkat nem tudtuk bizonyítani a láthatatlan település tábláról, de kis cetlit adtak a fizetésről (olyan mint itthon régen a vonatjegyek), így hát kifizettük az összeget és mentünk tovább. Pápá vacsora… L. Na de semmi gond, hamarosan felbukkant a cél is, egy búzamező által övezve. A várhoz érve majdnem felhajtottunk a fahídra, de időben észbe kaptunk, így én kiszálltam, hogy lefotózzam, a párom pedig visszatolatott. Egyszer csak a semmiből felbukkant egy motoros pár, akik majd fellökve ráhajtottak a hídra, aztán majd kitépve a kaput bemotoroztak az udvarra. Magyarok voltak. Na mindegy L.

Mivel a neten találtam olyan infót, hogy a vár zárva van, és csak előzetes egyeztetés után nyitják ki, de olyat is, hogy a fém kapu résnyire nyitva van, így be lehet jutni, az utóbbit tudom megerősíteni. Belépőt sem kellett fizetni. A tornyokat végigjárva láthatóan belekezdett itt valaki egy komolyabb felújításba (még ha nem is teljesen szakértő módjára), de ez a munka leállt (szerintem simán lehet ez a rendszerváltás idején volt, és már vagy 15-20 éve nem foglalkozik vele senki. Vélhetően nincs meg a gazdája sem, mert akkor belépőt biztosan szedhetne, van olyan jó állapotban, hogy fizetnének érte az emberek.  Egyébként mire a végére értünk már vagy 8 autó állt a parkolóban, így pont kifogtuk azt a 20 percet, hogy majdnem egyedül, így viszonylag kényelmesen, felfedezve járhattuk végig az erődöt. Azt hiszem, ha a tetőket nem pótolták volna, akkor most sokkal rosszabb állapotokat találnánk, de ez nagymértékben visszafogta az épület állagának romlását.

A sétát a bejáratnál lévő toronnyal kezdtük. Itt hagyományos oldallépcsőn lehet feljutni a tető szintre. A középső részen nyitott maradt a belső tér, korlát sehol nincs, ráadásul embernyi méretű lyukak is maradtak, így nagyon kell figyelni hova lép az ember, hogy „véletlen” ne találja magát 2 emelettel lejjebb…. Gondolom ezért van zárva a kapu is, csak valaki leszedte a láncot/lakatot, így most szabadon be lehet jönni, még akkor is, ha elég balesetveszélyes is az épület a korlátok hiánya miatt. A másik toronyba egy párkányon is át lehetett volna sétálni, de korlát nélkül, és mert voltak benne beszakadt részek úgy gondoltuk nem próbálkozunk. Ne kísértsük a sorsot. Ezzel szemben egy helyi család (nagymama, anyuka, 2 kisfiú) 8 éves tagja gond nélkül rohangált úgy ezeken a részeken, hogy a felnőttek kinn voltak az udvaron, és csak befelkiabálva mondogatták neki, hogy óvatosan! Gondolom nem először voltak már itt, de azért elég felelőtlenek voltak szerintem, mert ha elindultak a gyerek mindig rohant utánuk, hogy ne maradjon le, így egy véletlen lépés és simán megtörténhet a baj. Na de szerencsére nem lett semmi gond! Ellenben a nagy rohangálás, beelőzés, versengés miatt a második és harmadik toronyba csak bekukkantottunk.

A harmadik aljába ugyan be akartam menni, de éppen fenn ugrált, és nagyon tetszett neki, ahogy lenn hullik rám a beton, ezért inkább kijöttem. Középen lehetett maga a lakrész, melyhez egy kápolna is tartozhatott, szerintünk ugyanis ez maradt meg leginkább épen, de pincére utaló boltívet is láttunk.

Aztán a harmadik, de főleg a negyedik toronyba belépve találkozhattunk talán a legnagyobb átalakításokkal, ami arra utalhat, hogy itt azért nagyobb tervek lehettek. A lenti részeken talán konyha, fürdőszoba lehetőségre gondoltak, föntebb pedig a lakótér lett volna. A negyedik (talán a legkisebb toronyba ugyanis egy beton csigalépcsőt találunk. Hát ezt talán már nem kellett volna. Jellegében nagyon nem illik ide.

Nem tudom ki kezdte meg az építkezést, és miért bukott meg a projekt, de azt hiszem műemlékvédelem szempontjából jobb, hogy nem folytatódott az építkezés. Talán lesz rá keret, hogy korhűbben felújítsák az épületet. Összességében megérte eljönni ide, nem ért bennünket csalódás. Hazafele aztán mondtam a páromnak, hogy álljunk meg egy Lidl-nél, vegyünk valamit vacsorára, de felbukkant az úton egy étterem, ahol buszok, motorok, autósok álltak, így bekanyarodtunk mi is. És ha már beültünk elcsábultunk 1-1 sztrapacskára is. A két étel, két ásványvíz és egy kávé 10€-ba került. Mivel belépőt nem kellett fizetni, így belefért a költségvetésbe (a diétába persze nem L).  Hazafele még láthattunk egy szép naplementét, de a forgalom miatt nem tudtunk megállni, így kép sajnos nem készült, pedig az égen a felhők mintha vékony ecsettel lettek volna megfestve. Nagyon szép volt J.