Vásároljunk!

Magam sem gondoltam, hogy ennyire pontosan be fogjuk tartani a tegnapi ígéretemet, miszerint ma délelőtt lustizunk. Ez annyira jól sikerült, hogy 11-kor keltünk fel. Ekkor azonban már rohanni kellett, mert az anyósom várt bennünket pontban délben ebédre. A párom belapátolta az ételt, és már rohant is az iskolába, mert pót órákat tart az egyik tanár. Anyukájának persze azt mondtuk dolgozni megy, merthogy az iskoláról nem tud senki. Fél ugyanis, hogyha nem veszi jól a vizsgákat, és kiesik, akkor majd kinevetik. Kinevetni persze senki nem fogja, de értem miért szeretné titokban tartani, ezért ismerősöknek nem is mondtam el (csak itt írtam róla igazából). Tehát ő elrohant, én pedig valóban dolgozni mentem. Gyorsan letudtam amit kellett – ebben a takarítók is nagy segítségemre voltak, mert a porszívónak borzalmas hangja van. Hazafele aztán beugrottam a Corvin Plázába, mert be szerettem volna nézni a Hádába. Meg kell mondjam most csalódnom kellett, mert semmit nem találtam magamnak, ezért bementem még az Alexandrába megvenni az új Vekerdy könyvet, majd egy kicsit szétnéztem. Fogalmam sincs miért, de bementem a Vögele boltjába, és nagyon pozitívan csalódtam. Én nagyon szeretem a ruhákat, de valamiért vagy csak szövetet lehet kapni (ami selyem béléses és én nem szeretek), vagy pedig a tapadós anyagúakat, ami viszont nem áll jól. Igen vékonynak és jó alakúnak kell lenni, hogy olyat felvehessen az ember. A M&S-ben lehet ugyan kapni, de horror áron, a C&A-ban is ki lehet néha fogni egy-egy darabot, és most itt is találtam egyet, ami nagyon megtetszett, és még az ára is vállalható volt (7500 Ft), ezért meg is leptem vele magamat. A héten úgy is kaptam egy kis extra pénzt, mert a dolgozói részvényeink eladása utáni összeget most utalták át. Ez most nagyon feldobott, mert végre nem egy fekete ruha (hanem szürke, ami csak egy fokkal jobb tudom). Úgy is megyünk majd decemberben színházba, illetve én majd Londonban egy musical-re, legalább lesz mit felvennem! J