A párom igencsak meglepődött amikor megérkezett a Buddhista Főiskolához. Tömegre ugyanis nem számított, de legalább nyolcvanan voltak a pótfelvételin. Mint kiderült a nappalisok azért többen lesznek, de a levelezőre is szép számú jelentkező volt. A tesztet viszonylag jól megírta, az esszénél már nem volt annyira ötletes (látszik, hogy műszaki beállítottságú). A beszélgetésnél pedig mindenki meglepődött, hogy az ő hivatásos katonai múltjával mit keres ott. De hát mondta, hogy fejlődik, ha lassan is de halad az erőszakmentesség irányába. Meglátjuk sikeres lesz-e a vizsga. Én bízom benne.
Az idő sajnos eléggé elromlott, ezért este már szemerkélő esőben mentünk a Dumaszínházba. Azt kell mondjam a Hadházi kicsit csalódás volt, mert most nagyon alpári volt a stílusa. KAP viszont hozta a formáját. Mint kiderült július 4-én ikrei születtek, így javarészt ez töltötte ki a történeteit, de mindkettőjük előadásában a "részeg apa hazaér" történetek domináltak. Nyáron biztos ők is kihasználták az estéket...
Ami viszont már a mi bűneink lajstromát nyomja azok a nagy zabálások. Természetesen minden itthon fellelhető édességet benyomtunk ma filmnézés közben, majd az előadás alatt jól bevacsoráztunk, így már hányinger közeli állapotban kerültünk haza. Én nem tudom mi van velünk, hogy nem tudunk magunknak parancsolni, de ez így nagyon nem lesz jó. Lefogadom, hogy újra híztam, a farmerom ugyanis (a rossz időre való tekintettel előszedtem egy tavasszal hordottat) majd szét pattant rajtam. Ez pedig rosszat jelent... na majd reggel mérlegelek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése