Füzéri vár

A várhoz vezető útról fogadó látvány bevallom kicsit már csalódást okozott. Mostanság ugyanis divatba jött felépíteni a tornyokat, várfalakat. De bevallom nekem ez nem annyira tetszik. Még kamaszkoromban sátraztunk erre a testvéreimmel, és akkor még ez egy „rendes” várrom volt. Idegenforgalom szinte nulla. A boltban szólnunk kellett, hogy meddig maradunk ott, hogy nekünk is rendeljenek másnapra plusz kenyeret, mert annyira nem volt idegen a faluban. Értem én, hogy ez nem volt jó, ezért csalogatónak elkezdték felújítani a várat – de ez nekem akkor is csalódást okozott (már a másodikat a mai napon L). 

Ráadásul pont ma várjátékok is voltak, ezért hatalmas tömeggel találkoztunk az úton felfele (a szárazság miatt csak úgy szállt a por) és persze fenn a várban is. Belépve az udvarra a maradék illuzióm is elszállt – majd lefotóztatom magamat abban az üregben ahol 17 évesen… na hát ebből nem lett semmi. Fapallók mindenütt, alig maradt olyan rész ahol kalandozni lehetne, de ezt amúgy sem lehet, mivel belépőt szednek (vagyis ellenőrzik benn is a mozgást), ráadásul most sokan is voltak.
Szerencsétlenségünkre ekkor kezdődött a harcászati eszközök bemutatója, így jó 40 percen keresztül ki se tudtunk menni a várból, mivel nagyon ötletesen úgy helyezték el a nyilasokat, hogy keresztbe lőttek az udvaron.