Az arborétumban tett séta után úgy gondoltunk Egerben fogunk ebédelni. Még kapcsolatunk hajnalán jártunk itt utoljára, és hát természetesen szépek az emlékek, így evidens volt, hogy ha már a környéken járunk akkor bekukkantunk ide is. Ezúttal a vár felé felvezető óvárosi részen erre a sarok szállodára esett a választásunk a célholdban lévőre :) ), és azt kell hogy mondjam várakozáson felüli volt az étel. A párom előételnek kecskesajttal töltött datolyát evett céklával, majd roston sült füstölt pisztrángot grillezett cukkínivel. Amit utána lefolytott egy kis kávéval és somlóival. Én ennél jóval szerényebb voltam, mert sütőtökkrémlevest ettem vaníliás libamáj szelettel, majd grillezett gomolyát narancsos salátával. Komolyan mondom valami mennyei volt! Képek sajnos nem készültek, mert a párom szigorúan megtiltotta (ne égessem őt az étteremben), de érdemes lett volna, mert a tálalás is szemgyönyörködtető volt. Ide egészen biztosan visszajövünk még!
Az ebédet követően sétáltunk még kicsit a városban, és megállapítottuk, hogy még akár számomra is élhetőnek tűnne. Én sajnos megrögzött pesti, azon belül is belvárost imádó vagyok, így én nagyon nehezen tudnám máshol elképzelni az életemet. De itt még a hidegben is volt akkora élet, hogy ne érezem kihaltnak a várost. A zegzugos kis utcák, és az árjáróházak pedig kifejezetten tetszettek, ezeket pesten is nagyon szeretem.
Visszaérve a szállodához még épp elkaptuk a naplementét. Parkolni kicsit már nehezebb volt, mivel érezhetően megszaporodtak a vendégek, így a bejárat közeli helyek meg is teltek (főleg mivel jó magyar szokás szerint a kétszemélyes helyekre középre álltak).
A vacsora svédasztalos volt nem túl nagy választékkal, amit le is rabolt a társaság mire lementünk, így a záróvacsora kicsit negatívra sikeredett, de mivel nem voltunk túl éhesek ezért most ezt sem bántuk. Holnap pedig irány haza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése