Mivel már hajnalban felébredtem, és nem tudtam visszaaludni, így felkeltem ötkor és megcsináltam a tesztet. Az eredmény ezúttal is negatív lett, így szomorúan visszabújtam az ágyba. Mivel a párom nem ébredt fel, ezért hagytam had pihenjen, és egyedül rágódtam tovább a dolgon. Aztán húztam egy egyenleget – mi az amit a legutóbbi lombik (október) óta megtettem és mi az amit nem.
A tettek listája :
- szigorú gluténmentes diéta – vagyis a paleolit étrend betartása / ok
- fogorvos – van-e esetleg rossz fogam – egy fognak sajnos hosszában kettétörött a gyökere, mely alatt egy tályog alakult ki, ezt kihúzták, szépen begyógyult / ok
- elkezdtem újra futni – ezt decemberig tartottam is, utána viszont leálltam a mozgással / nem ok
- elkezdtem az öt tibeti jógagyakorlatot, de ezt abba is hagytam / nem ok
- fogytam öt kilót
- amikor megcsináltam a tesztet és szembesültem a pozitív eredménnyel bepánikoltam, és sajnos nem is maradt meg – azt gondoltam ezt én már rendbe tettem magamban, nem kell kineziológus segítsége, de ezt újra kell gondoljam / nem ok
A teendők listája:
- diétát továbbra is, és szigorúan betartani
- édességek minimalizálása
- tovább fogyni
- mozgást azonnal elkezdeni (holnaptól jóga, majd a futás ahogy reggel is kezd világosodni)
- kineziológus, hátha tényleg van bennem valamilyen belső gát amit én a tudatommal nem érzékelek
- kirándulások tervezése a hétvégi hosszabb mozgás érdekében
- májusig mindenki gondolkodik magában az örökbefogadáson (ezen már régóta rágódunk, de van bennünk egy gát), majd döntünk, hogy belevágunk-e
- ahogy számoltam a következő lombik júliusra fog esni – minimum 3 hét szabadságot kiveszek
- júniusig el fogunk menni valahova pihenni legalább egyszer, és egy hosszabb 3-4 napos túra (Ausztria, Szlovákia) is beiktatásra kerül
- elkezdem a fotós tanfolyamot
- nekilátok újra az angoltanulásnak, cél a felsőfokú nyelvvizsga
Most nagyjából ennyire jutottam. Apránként fel kell építeni az elkövetkező négy hónapot, mert tervek nélkül sajnos úgy érzem nincs értelme semminek. Kell valami amit várok, és tovább visz,mert pillanatnyilag csak egy nagy ürességet érzek. Próbálom a gondolataimat abba az irányba terelni, hogy félig telinek lássam a poharat, de most inkább az üres rész dominál. Tudom, hogy hálás lehetek a sorsnak amiért 36 évesen újrakezdhettem az életemet, 38 évesen pedig újra egy független párt találtam, és tényleg hihetetlen módon összeillünk. Másnak még ennyi se jut ki, mert egyedül van, vagy egy rossz kapcsolatban vergődik mint anno én. De sajnos az emberi természet már csak ilyen. Mindig többre vágyik, és nem azt nézi amilye van, hanem amit még szeretne L.
Erősen gondolkodtam rajta, hogy elmenjek-e még vérvételre is, hogy 1000%-os legyen az eredmény, de már elkezdődtek a menstruáció első jelei, így nem látom értelmét. Megvárom pontosan mikor jön meg, aztán kérek egy időpontot áprilisra az orvoshoz, hogy megbeszéljük az ütemezéseket, hogy még a nyári szabadsága előtt bele tudjunk vágni az újabb körbe. Ahogy ezt most számolgattam, várhatóan június-július lesz. Addig pedig várunk és túlélünk.
A tettek listája :
- szigorú gluténmentes diéta – vagyis a paleolit étrend betartása / ok
- fogorvos – van-e esetleg rossz fogam – egy fognak sajnos hosszában kettétörött a gyökere, mely alatt egy tályog alakult ki, ezt kihúzták, szépen begyógyult / ok
- elkezdtem újra futni – ezt decemberig tartottam is, utána viszont leálltam a mozgással / nem ok
- elkezdtem az öt tibeti jógagyakorlatot, de ezt abba is hagytam / nem ok
- fogytam öt kilót
- amikor megcsináltam a tesztet és szembesültem a pozitív eredménnyel bepánikoltam, és sajnos nem is maradt meg – azt gondoltam ezt én már rendbe tettem magamban, nem kell kineziológus segítsége, de ezt újra kell gondoljam / nem ok
A teendők listája:
- diétát továbbra is, és szigorúan betartani
- édességek minimalizálása
- tovább fogyni
- mozgást azonnal elkezdeni (holnaptól jóga, majd a futás ahogy reggel is kezd világosodni)
- kineziológus, hátha tényleg van bennem valamilyen belső gát amit én a tudatommal nem érzékelek
- kirándulások tervezése a hétvégi hosszabb mozgás érdekében
- májusig mindenki gondolkodik magában az örökbefogadáson (ezen már régóta rágódunk, de van bennünk egy gát), majd döntünk, hogy belevágunk-e
- ahogy számoltam a következő lombik júliusra fog esni – minimum 3 hét szabadságot kiveszek
- júniusig el fogunk menni valahova pihenni legalább egyszer, és egy hosszabb 3-4 napos túra (Ausztria, Szlovákia) is beiktatásra kerül
- elkezdem a fotós tanfolyamot
- nekilátok újra az angoltanulásnak, cél a felsőfokú nyelvvizsga
Most nagyjából ennyire jutottam. Apránként fel kell építeni az elkövetkező négy hónapot, mert tervek nélkül sajnos úgy érzem nincs értelme semminek. Kell valami amit várok, és tovább visz,mert pillanatnyilag csak egy nagy ürességet érzek. Próbálom a gondolataimat abba az irányba terelni, hogy félig telinek lássam a poharat, de most inkább az üres rész dominál. Tudom, hogy hálás lehetek a sorsnak amiért 36 évesen újrakezdhettem az életemet, 38 évesen pedig újra egy független párt találtam, és tényleg hihetetlen módon összeillünk. Másnak még ennyi se jut ki, mert egyedül van, vagy egy rossz kapcsolatban vergődik mint anno én. De sajnos az emberi természet már csak ilyen. Mindig többre vágyik, és nem azt nézi amilye van, hanem amit még szeretne L.
Erősen gondolkodtam rajta, hogy elmenjek-e még vérvételre is, hogy 1000%-os legyen az eredmény, de már elkezdődtek a menstruáció első jelei, így nem látom értelmét. Megvárom pontosan mikor jön meg, aztán kérek egy időpontot áprilisra az orvoshoz, hogy megbeszéljük az ütemezéseket, hogy még a nyári szabadsága előtt bele tudjunk vágni az újabb körbe. Ahogy ezt most számolgattam, várhatóan június-július lesz. Addig pedig várunk és túlélünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése