Diósgyőri vár

A mai nap jobbára csak autózással telt.A párom ugyanis felajánlotta az unokatestvérének aki Nyíregyházán él, hogy elvisszük Bükkszentkeresztre, és onnan mi jöttünk is haza. De ha már ott jártunk, és a nap is sütött, hazafele beugrottunk a Diósgyőri várba. Ősszel mikor legutóbb erre jártunk sajnos nem jutott rá idő, de most úgy gondoltam ideje ezt is kipipálni az Északi várak listájáról. Még hiányzik pár, de tervek természetesen már készültek a megtekintésükre.
A nap szerencsére sütött, a szél azonban elég erős volt (még a párom is fázott kicsit, ami már nagy szó!). Felmásztunk ugyan a tornyokba (elég meredek és magas lépésű a csigalépcső), de viszonylag gyorsan le is jöttünk. A toronyból a panoráma eléggé kettős. Ez a hosszú panelház pl. nem túl impozáns, a lakóknak viszont elvehetetlen a kilátásuk a várra J. Esti kivilágításban szép lehet.

Itt is szembesültünk azzal, hogy télre a kiállítások fele zárva van, vagyis nem jutottunk be bizonyos részekbe, de ettől függetlenül a várat azért elég jól meg tudtuk nézni.

 Ami számomra nagyon fura, azok a betonozott részek. A párom mondta, hogy a háborút követő években előszeretettel alkalmazták ezt az eljárást. Az biztos, hogy időtálló, de szépnek azért nem mondanám. Számomra már a bevezető beton híd is illúzióromboló volt, amit tovább fokoztak az egyik bástyán lévő beton boltívek. Nem is értem miért kerültek azok oda? De a váron belül is aktívan megnyílvánult a korabeli "művész", mert néhány beton boltívet sikerült itt is elhelyeznie.

A vár aljában ez a kis utcarészlet egész szépen megmaradt, de sajnos csak egy saroknyi az egész terület, utána már ott a főút és a lakótelep. Teljesen körbeépült a vár. Ami nem feltétlen lenne gond, hisz Gyulán egy park veszi körül a várat és ott van mellette a fürdő is, de itt sajnos nem nagyon van körülötte tér. A várban lévő színpadból arra következtettünk, hogy nyáron azért itt is jóval aktívabb élet lehet, tehát ha megvalósulna a nyári kirándulós tervem a Zemplénben, akkor lehet elkanyarodnánk újra errefele is.

Mivel már viszonylag éhesek voltunk arra gondolkodtunk, hogy beülünk valahova, de nem találtunk nyitva semmit, ezért végül visszajöttünk Pestre, és kipróbáltuk a Visegrádi utcai Trófea Grillt. Meg kell mondjam kicsit csalódás volt számomra a hely. Ahol eddig voltam, ott egyrészt jóval nagyobb volt a választék, másrészt mindent madunk válogathattunk össze, még a grillezést is. Itt azt csak mutogatással lehetett kérni. Természetesen azért nem maradtunk éhesek  J.