Pozitív élmények

Tegnap viszonylag laza napom volt, és meg kell mondjam csupa pozitív tapasztalattal. Reggel elvittem apukámat a nagyothalló készülék gyártójához beállítani a készüléket, mert nem nagyon tudta használni. Mivel a belvárosban nehéz parkolni, ezért metróval mentünk be, ahol mindig felpattant egy fiatal lány vagy fiú, és átadta a helyét. Bevallom ritkán utazom már metrón, de amikor jártam vele tavaly többször, akkor azért nem ezt tapasztaltam. Aztán a boltban is nagyon kedvesek és főleg türelmesek voltak, és több körös beállításokkal, próbákkal sikerült optimalizálni a készüléket. Ma reggel még vissza kellett jönnünk egy fülmosásra (tegnap nem volt benn orvos), mert sajnos a készülék könnyen el tud tömődni, de ezzel rendben is leszünk. Bízom benne, hogy most már jobb lesz a szövegértése is, bár azt mondták ez igazából csak gyakorlással (vagyis rendszeres hordással) éhető el. Ebben azért nem vagyunk jók, mert apukám szereti szabotálni ezeket az „újításokat”. Aztán persze ő se érzi jól így magát, de a létező legkevesebb energia befektetéssel szeretne eredményeket elérni, ami sajnos nem mindig megy.
Tegnap délután pedig korábban léptem le, mert megkértek, hogy vigyázzunk a keresztlányunkra, amit örömmel vállaltunk. Pont kaptam valakitől egy vouchert az Óz a hatalmas c. filmre, melyet megnéztem vele, aztán felvettük a páromat majd hazavittük, ahol társasoztunk lefekvésig. Tudom, hogy kezdetekben nem egy felnőtt és kész gyereket kap az ember, és idő míg idáig eljutunk, de annyira jó volt nekem is ez a délután. Persze ő is örült, de a moziban egészen más volt egy gyerekkel megnézni a filmet, és mikor kijöttünk, akkor is ott ugrált-repkedett mellettem. Egészen jó kedvem lett nekem is. Pár órára megtaláltam az ominózus életörömöt, és még azt sem bántam, hogy másnap fáradt leszek, mert csak éjjel érünk haza. És arra is rá kellett jönnöm (amit titkon én már eddig is tudtam), hogy a lányok azért közelebb állnak hozzám. Szeretem persze a keresztfiaimat is (sajnos mostanában nem nagyon találkozunk velük, az öcsémmel megromlott viszony miatt), akikkel korábban rengeteg időt töltöttem. Már kiskoruktól vittem őket vonazotni, kirándulni, stb.. De egészen más volt az. Szóval a lány vonal újabb megerősítést nyert J. Az azért még vicces volt, hogy tegnap mikor elhozta ide az anyukája, akkor behoztam őt pár percre az irodába míg befejeztem a munkámat. Ma pedig megjegyezték a kollégáim, hogy nagyon hasonlít rám a kislány J. Mondtam, hogy ez érdekes, mert nincs köztünk rokoni kapcsolat. De jól álltunk egymásnak J.
Ma pedig Húsvétra való tekintettel már kettőkor elmehetünk. Szóval esik ugyan az eső (kinézve az ablakon lehet ónos is már L), de ma megpróbálom kihasználni az időt, és elmenni időben.