Nógrádi vár

Reggel kerestünk egy közeli kirándulási célpontot, majd délelőtt gyorsan elintéztük a szükséges feladatokat.

A választásunk Nógrádra esett, ahol van egy vár is. Felkerekedtünk hát, bízva benne, hogy valahol egy késői ebédet is el tudunk fogyasztani. A vár aljában találtunk is egy éttermet, ahol a vadpörkölt juhtúrós sztrapacskával fel is keltette az érdeklődésünket. Megkérdeztük, hogy főtt krumplival lehet-e kérni (fránya glutén :). Mivel arra várni kellett, ezért megrendeltük az ételt, s felsétáltunk a várba. A vár könnyen megközelíthető egy széles ösvényen. Rengeteg helyi gyerek volt fenn, kerékpároztak. És mindenki hangosan ránk köszönt egy csókolommal (még a velem egyidős pincérnő is így fogadott, ami azért egy kicsit zavart).
A várhoz vezető ösvényen a hét vezért ábrázoló faragványokat láthatunk, majd a toronyt megkerülve érkezünk el a vár bejáratához.

A bejáron átérve látható igazán, hogy milyen hatalmas is lehetett az épület. Sajnos nem sok minden maradt meg épségben, ezért viszonylag gyorsan körbe lehet járni a domot, leginkáb a panoráma érdekes.

A sétát követően visszatértünk az étteremhez, ahol még mindig várnunk kellett az ételre, de nem volt gond. Kiültünk a teraszra, és élveztük kicsit szeles napsütést. A múlt heti pörkölt kicsit magasra tette a lécet, melyet nem sikerült megugraniuk. Többet is fizettünk érte, ezért ez most kicsit csalódással töltött el bennünket. De a napsütés okozta örömet ez sem tudta elvenni :).
Ami egyébként meglepett bennünket, az a rengeteg pince volt, melyet a hegyoldalba építettek. Mintha hobbitfalván járnánk :). Nem tudom mit tarthatnak itt, mert Nógrádról mint borvidékről még nem hallottunk.