Ma reggel próbáltam időben felérni a Kaáliba, de persze mire odaértem már ¼ 9 lett. Mondanom se kell tömve volt a váró. Ráadásul nem szerepeltem a napi listán, és még a mappámat se találták. Jó indítás! Végül 10 után jutottam be a vizsgálóba, de addigra már elég ideges voltam, mert bentről meg folyamatosan jöttek a levelek és a telefonok. Attól féltem lemaradok, mert pont akkor megyek ki telefonálni amikor engem hívnak, de megúsztam. Szegény orvos iszonyatosan nyúzott volt. Míg benn voltam nála, folyamatosan jöttek az sms-ek, akik majd visszahívást várnak. Mikor eljöttem akkor már 14 volt, és még csak délelőtt. Ráadásul új rendelkezés van, és mostantól a leszívásra a műtéti előjegyzést is nekik kell rögzíteniük a rendszerben, ami plusz 10 perc. Teljesen ki volt akadva, hogy ezzel megy az ideje ahelyett, hogy a betegekkel foglalkozna. És sajnos teljesen igaza van, mert a nővérek kinn a pultnál kényelmesen beszélgettek. Miközben rögzítette az adatokat megfenyegetett (ezúttal nem tréfásan sajnos), hogy gyorsan essek teherbe, mert a következő lombikra ő már egyáltalán nem biztos, hogy itt lesz. Kérdésemre, hogy hát akkor mégis hol? Akárhol! Neki már nagyon elege van. És el kell fogadjam sajnos. Én eddig tényleg bármelyik nap is mentem (ünnepnap, hétvége, hétköznap) mindig benn volt. Ezt így tényleg nem lehet bírni. Csak azt nem értem miért nem dolgozik ott több orvos? Szinte mintha csak Ő lenne egyedül, másnak nincs is betege. Nagyon remélem kicsit jobb kedve lesz ha elmegy nyáron pihenni, mert nagyon bánnám ha elmenne innen. Pedig ez egy félig magánintézmény, itt ugye normálisabbnak kellene lennie a viszonyoknak, de mégsem L. Hát ha megy, akkor szerintem megyünk mi is. Persze ha külföldre menne az más helyzet, de őszintén remélem ha pihen kicsit akkor ez változni fog. És akkor a lényeg. Jobb oldalon van három szép nagy és kettő kicsi, bal oldal le van maradva, mert ott csak egy nagyot és két kicsi tüszőt látott. Ma este tízkor be kell adjam a két ampulla Ovitrellet (hazafele még meg kell vegyem). Ez lehet kicsit necces lesz, merthogy ma este DM koncert, de valahogy majd becsempészem. Ezzel meg is van az anekdota alapja majd a gyereknek J. Csütörtökön reggel pedig fél 9-re megyünk a leszívásra. Bízom benne, hogy minden rendben lesz, és a kicsik is beérnek még. De legfőképpen abban bízom, hogy ezúttal siker koronázza mindannyiunk munkáját. Ránk is, és az orvosra is ráférne már egy kis pozitív eredmény J. Én pedig ma adok egy adagot a boldogság hormonoknak is…estig pont kitart!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése