Lombik 4.21

Ma reggelre sikerült kiborulnom L. Már este is nagyon szarul éreztem magamat, de reggelre ez már a bőgésig fokozódott. A hormonok keményen dolgoznak. A leghülyébb szituációkban elérzékenyülök, már tényleg ott tartok ha látok egy kölyök állatot könnyezek, ha meg egy kicsit szomorúbb a törénet szintúgy. A FB-on szinte már gyűlölettel nézem a gyerekes ismerőseim boldog képeit, vagy az utcán a játszadozó gyerekeket. Már kedvem se nagyon van kimozdulni a lakásból, mert mindenhol csak a boldog családokat látom. Szóval az alaphangulatom adott. Erre jött rá, hogy a párom megnyílvánulásai alapján azt érzem már letett ennek a lombiknak a sikerességéről, mivel ezúttal nem tudtunk lefagyasztani. Szerinte ez,és a harmadik napos beültetés egyértelmű jele, hogy ez nem egy sikeres széria. Én persze még nem temetem az ügyet, de bármennyire is próbálok nem keresni terhességi jeleket, azért csak figyelem magamat. És persze nem érzek semmit. Na ez ma reggelre csúcsosult, és kiborultam, hogy mi lesz ha ez sem sikerült? Nem tudom mi lenne jó, és hogy lehet ezt ép ésszel átvészelni, de a második két hetet egyre rosszabbul viselem L. Most is, hogy írok végig bőghetnékem van, a munkára egyáltalán nem tudok koncentrálni. Mivel csütörtökig tele a naptáram ezért szabadságot se tudok kivenni, de a pénteket és a hétfőt kiírom. Ha a vasárnapi teszt negatív lesz szerintem nem lesz erőm bejönni L. Szóval a visszaszámlálás elindult, de még hat  napot túl kell élni. A jövő hétre pedig most nem gondolok.