Idefele jövet csak az épületet vettem észre (mint kiderült az az imaház), de a páromnak több ideje lévén (mivel én vezettem), észrevette a sztúpát is. Somoskőről hazajövet tehát figyeltük az utat, és amikor megláttuk a helyet gyorsan lekanyarodtunk a főútról.
Mint kiderült, ez a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Bevallom én még nem hallottam erről a helyről, ezért nem volt kérdés megnézzük-e. A hely tulajdonképpen ingyenes, de mindenhol ki vannak téve a ládikák, melyekbe adományokat lehet elhelyezni. Az épület felé menet pedig egy téglarakást találtunk, ahol 500 Ft-ért bárki vehet egyet, és rá is írhat valamit. Ebből fogják majd bővíteni az épületeggyüttest.
Az imaházban lehet meditálni is, de a fotózás is megengedett. A főoltáron Tara istennő szobrát láthatjuk, akit a magyar hagyományban Nagyboldogasszonyként tisztelnek.
Az imaházból jövet aztán mi is választottunk két téglát, és felírtuk a kis gondolatainkat, majd lesétáltunk a sztúpához. Meglepetésemre az imamalom papírból készült, melyen imák szerepelnek (400 millió mantra! nem semmi...). Minden fordulást kis csengő jelez.
Az egész helyből árad a nyugalom. Bár tömeg nincs, azért folyamatosan jönnek az emberek. Szerintem mindenkit a véletlen vet ide, de ha már észrevették a helyet, hát megálltak ők is. Más vallás, de nem terjesztik erőszakosan a hitet (mint mondjuk a Krisnások, főleg a kilencvenes években amikor felbukkantak itthon is). Nekünk alapvetően szimpatikusak a nézeteik (a párom már régóta kacérkodik a Buddhista Főiskola gondolatával). Az biztos, hogy a mai rohanó világban jól esik az embernek egy ilyen hely, ahol kicsit befelé is figyelhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése